Közzétéve:

Idegesség, szorongás, stressz – és ami mögötte van

Napjaink egyik legelterjedtebb betegségei közé tartozik az idegességnek, idegkimerültségnek vagy szakemberek által neurózisnak nevezett betegségcsoport. Többféle formája van az egyszerű idegi feszültségtől a depresszióig. Jellemzően lelki tünetekben, zavarokban nyilvánul meg, amelyek nem megfelelő kezelése a későbbiekben komoly szervi betegségeket idézhet elő.

Az idegesség és a stressz sokszor természetes velejárója az életünknek. Rengeteg olyan élethelyzet van, amely szorongást és feszültséget vált ki belőlünk, a hétköznapi dolgoktól a megélhetésünket fenyegető külső körülményekig. Ilyen stresszhelyzet lehet a munkaviszony megszűnése, életkörülmények megváltozása, családi ellentétek, veszekedések, betegség vagy közeli rokon elhalálozása, vállalkozás indítása, terhesség vagy egy új családtag érkezése, a nemi életben beállt változások. De akár egy új iskola vagy egy karácsonyi előkészület is képes hatalmas stressz-forrássá válni. A rohanó életmódot, az ideges és erőszakos közlekedést, a másikon való átgázolást nem is említve. Az ilyen élethelyzetek feldolgozása és elviselése természetesen egyénenként változó. Gondot akkor jelenthet, ha huzamosabb idő után sem tudjuk feldolgozni a változásokat és befelé fordulunk, illetve ezzel ellentétesen hevesen reagálunk mindenre.

A stressz egyfajta felfokozott idegi és testi állapot, amely sokszor kedvező hatással van a teljesítményünkre: jobb eredmények a sportban, fokozott koncentráció a tanulásban és a vizsgákon. Ilyen állapotokban azonban a testünk túlteljesít: gyorsabb a pulzus, a szív terhelés alatt áll, az állandó koncentráció miatt az idegek megfeszülnek. A kiemelkedő teljesítmény után a szervezetnek pihenésre van szüksége. Amennyiben a stressz tartósan fennáll, akkor a testünk nem képes ellazulni, az energiatartalékok folyamatosan elhasználódnak. Szükség lenne a pihentető alvásra, de tartós stesszhelyzetben akár több egymást követő nap is újra meg újra „átéljük” álmunkban a stresszes helyzetet és szituációt, amely még fáradtabbá és elgyötörtebbé teszi a következő napot, a szervezet pedig teljesen kimerül.

A felhalmozódó stressz könnyen vezethet szorongás, depresszió vagy pánikbetegség kialakulásához. Jellemzően először lelki tünetekben, zavarokban nyilvánul meg, mint a félelem, szorongás, hangulat-ingadozás, túlérzékenység, kisebbrendűségi érzés, ingerlékenység és a koncentrálási képesség zavara. Másodlagosan azután idegi, lelki alapon szervműködési zavarok, tünetek is jelentkezhetnek, például álmatlanság, fáradékonyság, étvágytalanság, izzadás, emésztési zavarok (székrekedés vagy hasmenés), gyomor-problémák, kézremegés és szívpanaszok, fejfájás, de gyakori jelenség a szexualitás területén megnyilvánuló zavar is. A folyamatos idegeskedés pótcselekvésre ösztönzi a legtöbb embert, ilyenkor gyakran kerül elő az alkohol, a cigaretta, súlyos esetben pedig akár idegösszeroppanás is lehet a vége.

Az állandó stressz legyengíti az immunrendszert, mindemellett komoly szív- és érrendszeri problémákat, emésztési zavarokat okozhat. A feszült élethelyzetben a vérnyomásunk tartósan emelkedetté válik, a szívverés felgyorsul, megváltozik a tápcsatorna vérellátása, amely rontja az emésztést és fokozza a gyomorfekély kialakulásának lehetőségét.
A stressz egy másik veszélye, hogy egy idő után a felfokozott idegállapot már nem tűnik fel saját magunknak sem. Figyelmeztető jelek lehetnek, ha már nem okoz örömet a barátok társasága, inkább a magányt választjuk a társasági élet helyett, elveszítjük korábbi érdeklődésünket bármilyen tevékenység iránt és lassan a teljes közöny veszi át a helyét a mindennapjainkban.

Ahhoz, hogy ebből az élethelyzetből kikerüljünk, el kell gondolkodnunk saját magunkon, a körülményeinken és a lehetőségeken, mi és ki a fontos számunkra, mi hiányzik, mit szeretünk, hogyan tehetjük ismét élhetővé és élvezetessé az életet nem csak magunk, de a környezetünk számára is. Saját belső konfliktusunkat kell megvívnunk.

Amennyiben nem szervi eredetű probléma váltja ki a tartós és feszült lelki állapotot, akkor a legtöbb esetben az idegességet kiváltó problémák feloldásával a testi- szervi tünetek is megszűnhetnek. Ilyenkor segíthet a pihenés, a meditáció, a rendszeres mozgás, séta, illetve közös tevékenységek. Ha a belső problémákat nem sikerül egyedül vagy a társunkkal megoldani, akkor célszerű pszichológushoz fordulni.

Hamarosan megjelenő írásunkban a nyugtató, stressz-oldó gyógynövényekről olvashatnak itt.

Feleki János