Közzétéve:

A reform életmód gabonái II.

Rizs

A búza után a leggyakrabban fogyasztott emberi táplálék. A hántolt változatot nevezzük fehér rizsnek. Számos fajtája ismert. Különleges minőséget képviselnek az illatos rizsek (jázmin rizs, basmati rizs), de különbséget teszünk a kerek szemű, hosszú szemű és vadrizs között is.

Széles körűen felhasználható, különböző ételek, rizspehely, rizsliszt, puffasztott termékek és édességek készülnek belőle. Gluténmentes, ezért tökéletesen illeszkedik a lisztérzékenyek mindennapi étrendjébe.

Magas tápértéke mellett a könnyen emészthető. Betegség utáni lábadozásnál vagy böjtök után megfelelő táplálék lehet a szervezet feltáplálására. Fogyasztása támogatja az anyagcserét, de gyomor- és bélproblémákra is megfelelő segítséget jelenthet.

Elkészítése: Az olajon üvegesre pirított rizst másfélszeres – forrásban lévő – vízzel öntjük fel, fedővel letakarjuk az edényt és a legkisebb fokozatra vesszük a tűzhelyet.

 

Barna rizs

A hántolatlan rizst nevezzük barna rizsnek. A maghéj értékes fehérje-, B-vitamin és ásványi anyag tartalommal bír, ezért táplálkozás-élettani szempontból a barna rizs értékesebb, mint a fehér rizs. Kalciumot, magnéziumot, foszfort, káliumot, szerves sókat és B-vitaminokat tartalmaz.

Minthogy a rizs kevés nátriumot tartalmaz, segíthet a vérkeringési problémák, illetve magas vérnyomás esetén. A barna rizsben lévő keményítő fokozatosan szívódik fel, így egyenletesen juttat cukrot a vérbe, emiatt cukorbetegek számára ideális gabonatáplálék.

Elkészítése: 8-10 órán keresztül áztassuk a rizst. Áztatás után folyóvíz alatt, majd edényben is mossuk alaposan át. Bő vízben főzzük meg – eltérően a hagyományos fehér rizstől. Ha csak a főzés végén adunk hozzá sót, akkor a rizs hamarabb megpuhul.

 

Kukorica

Fehérjéi nem teljes értékűek, ennek ellenére a kukoricának jelentős szerepe van a táplálkozásunkban. Minthogy hiányoznak belőle a sikért adó fehérjék, így a lisztérzékenyek étrendjének egyik meghatározó alapanyaga. Nagy mennyiségben tartalmaz karotint és cinket.

Felhasználása széles körű: lisztek, pelyhek, extrudált és ízesített készítmények, keményítő, keményítőszörp készül belőle, de érésének idején, illetve konzervként is közkedvelt. Csírájából értékes olaj nyerhető, mely E-vitaminban gazdag.

 

Búza

Elsődleges kenyérgabona. Viszonylag jelentős fehérjetartalma van, bár egy létfontosságú aminosavból, a lizinből, kevesebbet tartalmaz a kívánatosnál. B1-, B2-, B5-, B6-, E-vitamint; béta-karotint, kalciumot, magnéziumot, vasat, cinket, fehérjét, rostokat, foszfort, szerves sókat tartalmaz. A búza jelentősége a különböző feldolgozásoknak köszönhetően nagyon sokoldalú.

Elsődlegesen kenyérgabonaként lisztet készítenek belőle, de a reformtáplálkozásban nagy szerepe van a búzacsírának, a puffasztott búzakészítményeknek és a vegetáriánusok egyik alapélelmiszere a búza felhasználásával készült különböző húspótló készítmények.

A friss búzafű préselésével nyert lé segítséget jelenthet az emésztési folyamatok könnyítésében, a csontok védelmében, illetve a daganatos és szív- érrendszeri betegségek megelőzésében. Értékes méregtelenítő és tisztító hatású készítmény.

 

Tönkölybúza

A tönkölybúzát a reformkonyha fedezte fel ismét, bár a múltja régebbre nyúlik vissza, mint a napjainkra elsődlegessé vált búza. Terméshozama alacsonyabb a búzához viszonyítva, azonban nagy előnye, hogy ellenálló a különböző betegségekkel szemben. Leggyakrabban bio készítményeket állítanak elő belőle, vagyis a termesztése során nem használnak vegyszereket és műtrágyát. Fehérjetartalma felülmúlja a hagyományos búzáét. Megtalálható benne szinte a teljes B-vitamin csoport és számos értékes ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz. 

Rendszeres, hosszú távú fogyasztása hozzájárulhat a koleszterinszint-csökkentő és az érelmeszesedést megelőző étrend sikeréhez. A hagyományos gabonaféléknél kisebb szénhidrát- és rosttartalmának köszönhetően cukorbetegek étrendjében is ajánlható.

A búzalisztet bármely étel készítésekor tönkölyliszttel helyettesíthetjük. Teljes őrlésű lisztjéből tojás hozzáadása nélkül is gyúrható tészta.

 

Durum búza

Világszerte nő a kereslet a durum más néven keményszemű búza iránt. A durumbúza igazi értéke a kiváló minőségében rejlik.
A durum búza sárgás alapszínű, finom szemcsés őrlemény, mely csekély mértékű világos héjrészeket is tartalmaz. Lisztje magas fehérje tartalmú, kitűnő tészták készülnek belőle tojás hozzáadása nélkül. Belőle több dara őrölhető. A megfelelő minőségű darából tojás és egyéb adalékanyagok felhasználása nélkül is jó főzési értékű, sárga színű tészta készíthető, amelynek érzékszervi tulajdonságai: az íz, az illat, a haraphatóság szintén kedvezőek. A tojás nélkül készített tészta higiéniai és tárolási szempontból is előnyösebb.

A hagyományos búzával ellentétben gazdag rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban. Kenyérkészítésre nem túl alkalmas, mert önmagában nem túl jó, azonban kiváló főtt tészták készíthetők belőle csupán víz hozzáadásával, illetve édes tészták alapanyagául is szolgálhat. A durumbúza rosttartalma magasabb, mint a hagyományos búzáé, emellett a vércukorszintet is lassabban emeli.

 

Árpa

Az árpa könnyen emészthető gabona. Magas a kálium-, magnézium-, foszfor-, cink- és vastartalma, ezen kívül sok értékes vitamint, elsősorban B1-, B2-, B6-vitamint és pantoténsavat tartalmaz nagyobb mennyiségben.
Az árpa nagy mennyiségű kovát tartalmaz, amely erősíti az izomzatot, a kötőszövetet, valamint jó hatással van a csontokra, a fogakra, a bőrre és a hajra is.

A malomipar hántolt árpát és árpagyöngyöt készít belőle, de a sör-, whisky- és a malátagyártás alapanyagául is szolgál.

Elkészítése: Legalább 3-4 órára, de lehetőség szerint egy éjszakára áztassuk be az árpagyöngyöt. Szűrés és átmosás után háromszoros mennyiségű vízben főzzük.