Közzétéve:

A reformtáplálkozás

A reformtáplálkozás az étkezési szokásaink megújítása, a táplálkozás javítása. Egy olyan sokrétű szemléletváltást jelent, amelyben az egészség helyreállításán, a természetes íz és étvágy megőrzésén, s új ízek megismerésén van a hangsúly. Az élelmiszerek értékét természetes tápanyagtartalmuk adja. Fontos, hogy táplálkozási szokásaink megváltoztatását tudatossá tegyük.

 

Alapanyagaiban hasonlít a régi, egyszerű, magyar paraszti konyhához. Az akkori étrend nem bővelkedett húsban és zsírban. A hétköznapok étrendjének alapanyagai voltak a bab, borsó, sóska, burgonya, lencse, káposzta, cékla, zeller, karalábé és spenót. Jellemző volt a gyúrt tészták, kásafélék, tej, túró, aludttej, valamint a friss és aszalt gyümölcsök fogyasztása.

A reformkonyha a felsorolt anyagokra épít, kiegészítve különböző lisztféleségekkel (durum-, graham-, csicseriborsó-, köles-, sárgaborsó-, amaránt- és árpaliszttel), szójával, rizzsel, de számtalan más alapanyag is helyet kap az ételkészítésben: hajdina, amaránt, quinoa, bulgur, kuszkusz…

Az étrend követője a táplálékot a természetes állapothoz minél közelebbi állapotban igyekszik hasznosítani és fogyasztani. Előtérbe kerülnek az olyan konyhatechnológiai eljárások, mint a gőzölés, párolás, grillezés vagy a wokban sütés. Azon élelmiszerek fogyasztását, melyek nem tartalmaznak életfontosságú tápanyagokat, a minimális szinten kell tartani, lehetőség szerint akár ki is lehet iktatni az étkezésből (fehér liszt, só, keményítő-kivonatok, finomított cukrok, üdítők, szörpök, csokoládé és állati zsírok).

Fontos, hogy a fehérjebevitel ne csak állati eredetű élelmiszerek fogyasztásával valósuljon meg, hanem növényi táplálékból is legyenek pótolva, természetesen tejjel és tojással kiegészítve.

A reformtáplálkozás egyik legfontosabb alapelve a mértékletesség, vagyis tartózkodik a falánkságtól, ugyanakkor az önmegtartóztatástól is. Együnk többször, de kevesebbet. Fontos odafigyelni arra, hogy egy-egy étkezés után könnyedén fel tudjunk állni az asztaltól, hiszen a túlságosan teli gyomor óriási terhet jelent a szervezet számára. Az ételkészítés során használhatunk erjedésgátló fűszereket, melyek segítségével csökkenthető a tökéletlen emésztés során a belekben keletkező méreganyagok mennyisége. (Gabonafélékhez adhatunk ánizst, édesköményt vagy pirospaprikát, burgonyához köménymagot, gyümölcsökhöz pedig fahéjat vagy szegfűszeget). Nagymértékben javíthatjuk az ételek emészthetőségét, ha növényi olajjal készítjük az ételeinket.

Az étrend zsírszegény és minimális édességet tartalmaz. Célszerű nyers vagy párolt zöldségeket, friss gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonákból készült ételeket, pelyheket és müzliket fogyasztani. Az étrend követői gyakran használnak különböző növényi olajakat (tökmag, lenmag, napraforgó, szója, búzacsíra, szőlőmag) és építik be az étrendjükbe a friss csírákat. Az édességek többnyire tejtermék alapanyagúak alacsony zsírtartalommal, ilyen lehet a joghurt és kefír különböző gyümölcsökkel, müzlivel.

Az egészséges táplálkozásra való áttérés legfontosabb szabálya a fokozatosság betartása. A szervezetnek hozzá kell szoknia a rostokban gazdag étrendhez, amelyhez időre van szüksége. Azonban nem kell minden „károsnak” kikiáltott dologról lemondanunk. Előfordul, hogy időnként nem tudunk ellenállni a csokoládénak vagy valamilyen édességnek… esetleg egy halászcsárdában kihívóan szemez velünk a friss, házi fehér kenyér az asztalon. Ha megkívánjuk, akkor nyugodtan, bűntudat nélkül kóstoljuk meg, hiszen az egész táplálkozás rólunk szól. Arról, hogy érezzük jól magunkat, élvezzük az ételeket, próbáljunk ki új, korábban nem tapasztalt ízeket és kerüljük az önmegtartóztatást……no meg persze vigyázzunk a falánksággal!

Feleki János